Így június elején kezdjük szimatolni, hogy elég jó buliba csöppentünk bele. Persze nem csupán csöppentünk és egész pontosan nem csak buli.
Amikor tavaly ősszel megfogalmazódott a gondolat bennünk, hogy ezt a zenekarozást szeretnénk komolyabban csinálni és hála Istennek találtunk is ehhez a törekvéshez kiváló társakat, egyúttal azt is eldöntöttük, hogy ebbe több munkát is bele szeretnénk tenni. És szerettük volna megadni az esélyt, hogy megnézzük, a TOTORO mire hivatott.
Ezzel együtt hatalmas köszönet a Sziámi AndFriends zenekarnak, hogy velünk pályáztak az idei turnéjukra, továbbá az NKA-nak, hogy ez összejöhetett.
Pikkpakk eljött a február vége, hogy aztán szinte egy lendületből lenyomjunk 7 hét alatt 6 koncertet Pécstől Gyöngyösig. Amire tök büszkék vagyunk, hogy mindig tudtunk vagy legalábbis nagyon-nagyon igyekeztünk fejlődni koncertről-koncertre. Kirschner Péternek elévülhetetlen szerepe van abban, hogy a szakmai tanácsai mentén minden alkalommal előrébb tudjunk lépni mind zenében, mind színpadi jelenlétben mind csapatként.
Egy kis pihenő után ránk sütött a nyár és bemutatkozhattunk a Dadabánya Underground Művészeti Fesztiválon is. Nem mellesleg megjegyezvén, hogy elhangzott három, eddig sehol nem játszott új dal is…
A következő koncert az év egyik kiemelt eseménye lesz: először játszunk majd a Kobuciban, másnap pedig egy különleges akusztikus koncert lesz Pécsen.
Körbe is értünk, de még oda sem értünk. Hamarosan lesz egy-két bejelentésünk, maradjatok éberek.
Mint mindig.
Március
Kitavaszodott és itt van az élet
Várakozik a nap fejem fölött
Hogy lezuhan rám, vajon miért félek
Vagy landol valahol a házak mögött
Kicsi az esély, hogy engem talál el
Meg ki hajítana le ekkora testet
Ezen tűnődtem aznap reggel
De jött valaki és megtörte a csendet
Nem figyeltem rá, miért is kellett
Volna, nem tűnt semmilye másnak
De mire visszanéztem, elment
És eltűntek vele az ismerős házak
Zsebre rakta a fényt
Elfújta a szeleket
Elvitte a nyarakat
Örökké tartó teleket
